A Feng Shui kifejezés hallatán sokak képzeletében egy egzotikus dél tengeri szigetecske képe jelenik meg pálmafákkal, míg mások ínycsiklandozó ételcsodát sejtenek benne. Az évezredes hagyományokkal rendelkező, sokáig titkos tudománynak számító kínai térrendezés tana azonban a szél ( Feng , ejtsd: feng, fung ) és víz ( Shui, ejtsd: sui, suj, sáj ) kínai írásjelek kombinációját takarja. A Feng Shui klasszikus alaptanításai azokra a megfigyelésekre épülnek, melyek szerint az élet, a természet, a minket körülvevő világ folyamatos változásban létezik, azonban ezen alakulások különféle ciklusokat, tervszerű egészet alkotnak, tökéletes rendszert építve fel.
A Feng Shui követői azt tapasztalták, hogy azon birodalmak, melyek uralkodóik révén követni tudták az idő követelte változásokat hosszú virágzásra számíthattak, vezetőik pedig szerencsében és sikerekben bővelkedő élethez, az anyagiak mellett szellemi értékekben is gazdagsághoz, hírnévhez és persze hőn áhított trónörököshöz jutottak. Természetes, hogy a dinasztiák különféle Feng Shui tanácsadókat alkalmaztak, féltve őrizték titkaikat, nem riadtak vissza a leírt tudás meghamisításától, könyvégetéstől sem, ha ezt birodalmi és személyes érdekeik megkövetelték. Így az sem megdöbbentő, hogy Mao-ce Tung a Kulturális Forradalom idején e tudomány könyveinek sem kegyelmezett, legalábbis nyilvánosan nem. Ám titokban nagy figyelmet szentelt ezen általa tiltott tannak, részletesen tanulmányozva a különféle dinasztiák bukásának asztrológiai okait, mely szintén szerves részét képezi a Feng Shuinak. |